Fessler Leó
| Fessler Leó | |
| Született | 1840. november 22.[1][2] Bécs |
| Elhunyt | 1893. november 14. (52 évesen)[1][2] Újpest |
| Állampolgársága |
|
| Foglalkozása | szobrász |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Fessler Leó témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Fessler Leó (Leo Fessler, Feszler Leó) (Bécs, 1840. november 22. – Újpest, 1893. november 14.) dekoratív és épületszobrász.
Élete[szerkesztés]
Tanulmányait szülővárosában, Bécsben végezte, ahol apja a szobrászat tanára volt, majd az 1870-es években Ybl Miklós meghívta őt Budapestre, miután látta a Régi Műcsarnok homlokzatára küldött szobormintáit. A magyar államtól több megbízást is kapott, elsősorban az Ybl által tervezett épületek díszeit készítette el a Szent István-bazilika, az Operaház, illetve a Várkert Bazár számára. Ő mintázta meg a Bakáts téri templom szobrait és a Kálvin téri szökőkutat Ybl elképzelése alapján. Később nagy nyomorban élt, s halt meg Újpesten, egy héttel 53. születésnapja előtt.
Sírja az újpesti Öreg temető 1960–1962 közötti felszámolása során megsemmisült, földi maradványainak „nyoma veszett”.[3]
„Atyja a szobrászat tanára volt és F. is e művészetnek szentelte életét. Midőn 1867 után Budapesten tág tere nyilt az építészek és szobrászoknak, F. néhány szobormintát készített az Andrássy-uti műcsarnok homlokzata számára és e mintáival magára vonta a szakférfiak és különösen Ybl figyelmét, kinek biztatására azután Bécsből Budapestre költözött. A következő két évtized alatt sok szoborművel diszíté a fővárost. Nevezetesebb művei: a 12 apostol a bazilika köröndjén, továbbá Krisztus és a négy evangelista; az operaház főhomlokzatán elhelyezett szobrok nagy része, a budai várkert szobrainak egy része és az oszlopbejáratnál elhelyezett 2 oroszlán. Legsikerültebb műve a kálvin-téri szökőkut. – Idővel azonban a derék művésznek sok ellensége akadt és a pályázatoknál is mellőzték, ugy hogy ennek következtében ideges és megtört emberré lett, ki napról-napra nagyobb nyomorba sülyedt és kénytelen volt könyvtárát és értékes gyüjteményeit eladni. Elvégül egyáltalában nem kapott már munkát és családjával együtt a mindennapi kenyérért küzdött.[4]”
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC03975/04417.htm, Fessler Leó, 2017. október 9.
- ↑ a b Fessler, Leo, 2017. október 9., Leo Fessler
- ↑ Iványi János: „Requiescat in pace”?! 50 éve számolták fel az újpesti Öreg-temetőt, 2. rész. Újpesti Helytörténeti Értesítő, 2011. június, 18. évf. 2. szám, 18. o.
- ↑ kislexikon.hu
Források[szerkesztés]
További információk[szerkesztés]
- Művészeti lexikon. Fel. szerk. Lajta Edit. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1965–1968
- Magyar Nagylexikon. Főszerk. Élesztős László (1–5. k.), Berényi Gábor (6. k.), Bárány Lászlóné (8–). Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993–
- Újpesti életrajzi lexikon. Összeáll. Kadlecovits Géza. Újpesti Városvédő Egyesület, Budapest, 1998
- Újpest lexikon. Szerk. biz. elnöke Sipos Lajos, főszerk. Hirmann László. Újpest Önkormányzata-Kossuth Kiadó, Budapest, 2002
- Új magyar életrajzi lexikon. Főszerk. Markó László. Magyar Könyvklub, Budapest
